2015. július 14., kedd

53.rész

Sziasztok.  hónap után új részt hoztam nektek. Tudom,hogy elég ritkán hozok új részeket és ezért bocsánatot is kérek tőletek,elég sok dolgom van de igyekszem. Így most  jó olvasást kívánok az új részhez!(: 

Az új rész előtt egy kis érdekességgel szolgálok nektek: 



5 milliárd kilométerre a Földtől és 1 millió kilométerre a Plútótól, a NASA New Horizons szondája elkészítette a legjobb felvételt a Plútó Charon hold felé néző oldaláról. A Plútónak a Cahron felöli oldala nem lesz látható a New Horizons számára, amikor a szonda holnap elhalad a Plútótól 12.500 kilométeres távolságra. 

"Az utolsó, legjobb kép, ami bárkinek lesz évtizedekig a Plútó távoli oldaláról." – mondta Alan Stern.





Mindenkinek kellemes nyári szünetet kívánok ezzel a képpel! 

53.rész.


Napfény keltett reggel,egy kar fonódott át a derekamon. Követtem a szememmel a kar vonalát és Louis-hoz vezetett. Tehát akkor igaz, hogy tényleg itt volt tegnap és, hogy vele aludtam egy ágyban. Azt hittem ez is egy álom egy csodálatos álom, de ez nem ez a valóság volt. Kinyitotta a szemeit és rám nézett.
- Jó reggelt. - mondtam. Észre vette, hogy a karja az én derekamat szorítja így gyorsan levette rólam.
- Bocsánat.
- Semmi baj. Nem történ semmi komoly dolog. Egyszerre akartunk felkelni mikor sikeresen lefejeltük egymást.
- Áúú. - mondtuk mind a ketten. Utána csak nevettünk egymáson.
- Hadd nézzem meg. - mondta és közelebb hajolt a fejemhez, hogy megnézze, hogy nem e vérzik vagy valami. Én csak a száját figyeltem, azokat az édes ajkakat amik tegnap éjjel az ajkaimon égtek. A szemembe nézett, közben a keze még a fejemet vizsgálta, az orraink már szinte összeértek és az ajkaink sem voltak már távol egymástól, mikor kopogtak a szoba ajtómon és Elena lépett. Louis és én is odébb ugrottunk az ágyon, Elena csodálkozva nézett ránk.
- Hát te? - kérdezte Louis-tól, de nem várta meg még a fiú válaszol, hanem folytatta a mondanivalóját. - Mindegy nem is ez a fontos, hanem az, hogy Harry lent van a nappaliban Jessie és azt mondta, hogy írt  neked reggel üzenetet, hogy be kell mennetek a modellügynökségre.
- Hogy mi?! - csattantam fel, egyből Louis-ra néztem, mert ha Harry meglátja itt Louis-t akkor totál kifog kelni magából és tiszta pipa lesz. Louis egyből kipattant az ágyból és gyorsan öltözni kezdett.
- Szólj Harry- nek, hogy várjon mindjárt megyek.- utasítottam Elenát, mire Elene le is ment vissza Harry-hez a földszintre. Én is gyorsan rendbe kezdtem kapni magamat, meg az ágyat is megcsináltam.
- És most, hogy tűnjek el innen? - kérdezte Louis.
- Nem tudom, az ablakon nem tudsz kimászni le meg nem mehetsz, de itt sem maradhatsz. - mikor befejeztem a mondatomat hallottam , hogy a lépcső aljáról Elena Harry-t kérleli, hogy ne jöjjön fel hozzám.
- Nem menj fel Harry mindjárt jön.
- Elena így is késésben vagyunk meg különben is a barátnőm még szép, hogy felmegyek hozzá szóval állj el az utamból. - és elindult fel a lépcsőn. Hallottam a lépcső fura hangját, hogy jön fel rajta valaki, még hozzá Harry. Kinyitottam a ruhás szekrényem ajtajait és Lousi-nak mutattam, hogy másszon be.
- Nem én oda nem megyek be.- ellenkezett.
- De, de igen is bemész.- lökődtem  a szekrény felé, de szerencsére ő is rájött, hogy ez az egyik legjobb megoldás jelen esetben így nagy nehezen bement én meg rácsuktam az ajtót pont akkor csuktam be, mikor Harry lépett be a szobámba.
- Hát te mit csinálsz? - kérdezte.
- Hát én csak készülődök, de miért is kell bemennünk főleg mind a kettőnknek?
- Az meglepetés, csak gyere.
- Hát jó.- gyorsan felvettem a kabátomat meg felkaptam a táskámat, lent meg a cipőmet húztam fel.
- Szia Elena elmentem majd jövök. - és elindultunk Harry-vel a modellügynökségre.

*Közben Elenánál:

Louis:

Hú ezt megúsztam, még szerencse, hogy befértem ebbe a szekrénybe bár nem is olyan kicsi, hogy ne férnék be. Miközben örültem, hogy nem buktunk le felkaptam a kabátomat és siettem le a lépcsőn, hogy eltűnjek innen mielőtt még haza jönnének, de amint leértem az emeletről és már majdnem kimentem a bejárati ajtón Elena kiabált utánam.
- Állj csak meg. Elárulnád, hogy mit kerestél egy ágyban Jessie-vel sőt egyáltalán mit keresel itt?
- Elena ezt most muszáj?
- Igen muszáj, szóval hallgatlak. - és elindult a konyhába, nem volt más választásom el kellett mondanom neki, hogy miért aludtam itt ezért követtem a konyhába és leültünk.
- Nos tegnap éjszaka otthon rosszat álmodtam, hogy Jessie meghalt, megijedtem és felhívtam és éreztem a hangján, hogy nincs valami rendben így ide jöttem, mert aggódtam érte. Mondta, hogy csak rosszat álmodott, miután beszéltem vele el akartam menni, de ő mondta, hogy maradjak így kitaláltam, hogy kártyázunk akkor, és ezek után valahogyan ráfeküdtem, de nem direkt volt véletlen történt és azt mondta nekem, hogy csókoljam meg én meg is tettem és hát csókolóztunk.
- Hogy mi?! - akadt ki Elena.
- Igen jól hallottad, sajnos.
- És le is feküdtetek  egymással?
- Nem dehogy is.
- Akkor miért aludtál itt?
- Mert nem szerette volna, ha itt hagyom mert félt, hogy újra rosszat fog álmodni.
- Értem. Hű hát ez nem kis dolog.
- De ugye nem mondod el Harry-nek tudom, hogy hülyeség volt megcsókolni, de nem bírok magammal mikor vele vagyok,ebből látszik, hogy ez nem az első alkalom volt. - véletlenül elszóltam magam, hogy már nem először csókolóztam Jess-sel.
- Micsoda? Nem az első volt?
- Ó basszus. - a fejemhez kaptam.
- Már mindegy már elszóltad magad.
- Figyelj Elena nagyon szépen kérlek, hogy ezt ne mond Harry-nek, mert nem szeretnék vele összeveszni főleg nem a hétfő előtt, mert arra akkor rámehetne a koncertünk is a fiúkkal és azt nem akarnám.
- Jó rendben nem mondom el, de csak a koncert és a fiúk miatt.
- Köszönöm szépen.
- De figyelj árulj el nekem valamit, mit érzel te Jess iránt?
- Szeretem őt.
- Hűha. Erre nem tudok mit mondani, de nem fogom elmondani senkinek sem hiszen megígértem, de most szerintem jobb lesz, ha elmész nehogy itt találjon Harry mikor haza hozza Jessie-t.
- Jó rendben és még egyszer köszönöm szépen Elena.
- Ugyan.
- Szia. - mondtam és elindultam haza felé, ugyan is gyalog jöttem el Jessie-hez tegnap este, mert nem szerettem volna, ha a fiúk felébrednek, mikor kijárok a kocsival a garázsból, mivel eléggé fura hangot ad ki néha a garázs ajtó.

***

Mikor haza értem egyből a szobámba mentem és nem is figyeltem arra, hogy a többiek köszöntek nekem. Pár perc múlva kopogtak az ajtómon.
- Gyere. - mondtam. Liam bújt be az ajtón.
- Mi van veled? Köszöntünk neked mikor megjöttél, de te csak felrohantál.
- Ülj le és elmondok mindent. - Liam-nak azért mondtam el, mert ő az egyetlen aki bármilyen körülmények között is segít nekem legyen bármiről szó is. Így hát elmondta neki is amit Elenának is elmeséltem. Liam megértett engem, és ő megígérte, hogy nem mondja el senkinek hiszen tudta és én is, hogy ez az én feladatom lesz egyszer, hogy elmondjam Harry-nek és , hogy ne mástól tudja meg.
- Figyelj te tudod, hogy mit akarsz csinálni, de csak okosan és lehetőleg úgy csinálj mindent, hogy ne bánts meg másokat. - mondta Liam tanácsképpen és egyedül hagyott. Lefeküdtem az ágyamra a fehér plafonomat bámultam és csak gondolkodtam, hogy hogyan is lehetne ezt az egészet megoldani, hogy se nekem se Jess-nek és se Harry-nek ne fájjon ez az egész dolog. De úgy nem lehet egyetlen egy problémát se megoldani, hogy valakinek ne fájjon, az lehetetlen dolog. De abban biztos vagyok, hogy Jess-t nem hagyom cserben hiszen szeretem.

*A modellügynökség előtt

- Gyere. - mondta Harry nekem. Én csak követtem őt, hiszen nem tudtam, hogy minek jöttünk ide. Bementünk a recepciós csak bólintott Harry-nek persze én ebből semmit se értettem.
- Harry mi folyik itt?
- Majd meglátod, csak gyere. - egy hosszú folyosón végig mentünk és egy nagy fehér fekete mintákkal való ajtó előtt megálltunk. Harry hátulról eltakarta a szememet a kezeivel, hogy ne lessek. Kinyílt az ajtó hallottam ahogyan kattant a zár, Harry óvatosan bevezetett és levette a kezét a szemeimről. Kinyitottam a szemeimet és egy hatalmas vászon terült elém amin érdekes minta volt, a vászon körül minden fele lámpa állt és emberek nyüzsögtek.
- Itt mit fogunk csinálni? - kérdeztem, mikor elém lépett a főnököm, Elis.
- Jó napot! Készen állnak? - Harry csak rábólintott és Elis odament egy pasashoz akinél egy elég modern fényképező gép volt és tárgyaltak egymással.
- Mire állunk készen Harry? Mondanál már valamit?
- Figyelj arra gondoltam, hogy megmutassam, hogy szeretlek elhoztalak ide, hogy készítsünk magunkról közös képeket, mindenféle kompozícióban. Na mit szólsz?
- Megszólalni se tudok, úristen köszönöm. - és a nyakába ugrottam, de közben lelkiismeret furdalásom is volt hiszen tegnap megint csak csókolóztam Louis-sal holott itt van nekem Harry és már látom és érzem, hogy tényleg szeret nem csak mondja. A segítők oda kísértek ahol sok ruha volt egy állványon és adtak nekem ruhákat és mondták, hogy milyen sorrendbe vegyem őket majd fel  a fotókhoz. Így is tettem felvettem az első számú ruhát, nagyon tetszett. Ezután megcsinálták a hajamat és a sminkemet is, Harry- vel is ugyan így tettek a vászon másik oldalán. Mikor készen voltunk mind a ketten beállítottak minket a vászon elé és elkezdődött a fotózás, Sok különböző ruhában, pózban és más- más vászonnal készültek rólunk képek. Miután végeztünk a fotós a laptopra csatlakoztatta a fényképezőgépet és nagyobb méretben végig néztük a képeket. Elég jól sikerült mindegyik.







Vissza öltöztünk közben a főnököm megbeszélte velem, hogy mikor lenne munka és, hogy számítanak rám én persze igent mondtam rá és felírtam a telefonomba, hogy el ne felejtsem. Elköszöntünk mindenkitől és a kijárat felé tartottunk. A kocsiba beülve még egyszer is megköszöntem Harry-nek ezt a hatalmas meglepetését és elindultunk hozzám, Harry haza vitt.

***

Harry bekísért a házba Elena már nem volt fent ugyan is már estére járt az idő.
- Felkísérsz? - kérdeztem tőle.
- Persze. - a szobámba belépve én lepakoltam a fotelembe Harry meg valamit észrevett az ajtó mellett és felvette.
- Ez mi?
- Rá néztem arra amit a kezében tartott.
- Nem tudom.
- Ez Louis kulcstartója ami a kulcscsomóján szokott lenni. Hogy került ide talán itt volt?! - emelte fel a hangját.
- Dehogy is volt itt.
- Hát akkor?!
- Szerintem Elena vette ezt Kenny-nek meg Lucy-nak, hogy játszanak vele, csak hasonlít Louis-éra.
- Lehet. Jól van akkor.- és oda adta nekem. - Viszont én most akkor megyek majd holnap találkozunk tudod a koncert miatt. - és egy csókot adott.
- Jól van, - mondtam és elment. Megkönnyebbülve feküdtem le az ágyra, hogy kitudtam magyarázni ezt a kulcstartós dolgot. Gyorsan írtam Louis-nak egy SMS-t, hogy tudjon erről, hogy mit mondtam Harry-nek ne, hogy két különböző mesét adjunk be neki. Miután elküldtem gyorsan lefürdöttem és lefeküdtem aludni, hiszen holnap nehéz nap vár rám, hétfő lesz a fiúk koncertje még szerencse, hogy a suliból ezelőtt héten már elkéretőztem, igen tudom, hogy most az igazgató kis kedvencének tartatok, de nem azért engedett el, hanem mert a sok verseny eredményemmel a tánccal sokat tettem a suliért és ez neki meg az iskolának is kitüntetés. Elena meg orvosi igazolást mutatott be így ő  is el tud velünk jönni. Szóval az iskola ezzel rendben van, most már csak a holnap sikerüljön jól. Ezen reménykedve álomba szenderültem.



1 megjegyzés: