Sziasztok! :D Sajnálom, hogy ennyi idő után csak most tudom hozni az új részt, de nem volt jó a gépem megint csak. De most már minden rendben így meghoztam az új részt. Köszönöm szépen a 40. féliratkozót, nagyon örülök neki, és köszönöm szépen a sok megjelenítést ennek örömére már túl léptük a 30000- at, aminek szint úgy nagyon örülök és köszönöm nektek. ♥ Igen tudom, hogy nem profi a blogom és, hogy van mit rajta javítanom, de igyekszem. Sajnos hétfőn kezdődik az iskola, így nem tudom, hogy lesz e időm részt hozni suli időben, de ha lesz, akkor mindenféleképpen hozni fogom az új részt/részeket. Na de nem is húzom tovább az időt itt az új rész, jó olvasását kívánok hozza. A lehetséges helyesírási hibákért előre bocsánatot kérek. és ne felejtsétek el a feliratkozást, ha tetszik a blogom, na meg persze a kommentelő szekciót és a tetszik gombot.(: Puszi nektek. :*
Jessie:
Jessie:
Reggel Kenny és Lucy ébresztettek fel, vagyis csak próbáltak, de én nem akartam felébredni. Aludni akartam még, mivel volt még időm, mielőtt neki álltam volna készülődni a suliba, de nem tudtam mivel egyszer csak Elena rontott be a szobámba és elkezdett kiabálni. Nem tudtam eldönteni, hogy mérgében teszi -e vagy örömében. Így kénytelen voltam kinyitni a szemeimet amik alig nyíltak ki az álomportól amit az álom manók leheltek rá éjszaka. Elenára néztem és igen örömében rontott be a szobámba és kiabált,na meg persze ugrált mint egy bolond.
- Jessieee bent vagy az újságban nézd. - dugta az orrom alá. Én megdörzsöltem a szemeimet és a cikkre szegeztem a figyelmemet.
- Jessieee bent vagy az újságban nézd. - dugta az orrom alá. Én megdörzsöltem a szemeimet és a cikkre szegeztem a figyelmemet.
Ez állt benne:
"Londonba érkezett Elis van Gogh Holland dívattervező és csapata, ám igaz, hogy még csak kezdők a szakmában, de máris új modelleket keresnek az ügynökségükre, és a hírek szerint találtak egy igen tehetséges gyönyörű, ifjú lányt. Jessie Morgan London egyik iskolájába jár, és egy hatalmas táncversenyen is sikert aratott. Nos ez a lány nem csak szép, de tehetséges is, a tervezők és Elis szerint nagy sikert fog aratni a dívatvilágban modellként is."
"Londonba érkezett Elis van Gogh Holland dívattervező és csapata, ám igaz, hogy még csak kezdők a szakmában, de máris új modelleket keresnek az ügynökségükre, és a hírek szerint találtak egy igen tehetséges gyönyörű, ifjú lányt. Jessie Morgan London egyik iskolájába jár, és egy hatalmas táncversenyen is sikert aratott. Nos ez a lány nem csak szép, de tehetséges is, a tervezők és Elis szerint nagy sikert fog aratni a dívatvilágban modellként is."
A cikk alatt pedig az egyik fotóm volt megjelentetve, amit a meghallgatáson készítettek.
- Híres lettél. - ugrándozott Elena az ágyamon.
- Ugyan kérlek, ez csak egy munka nem pedig film szerep.
- Na ne mond, hogy nem nagy dolog ez?
- Hát kinek, hogy tudod. Na de hagyjuk ezt most,mert el késünk a suliból.
- Jó, de figyeld meg, hogy a suliban megint mindenki veled akar majd lenni, mint akkor mikor megnyertétek a táncversenyt.
- Dehogyis, gondolod, hogy olvasnak újságot? Szerintem rajtunk kívül ők azt se tudják mi az az újság. - kacagva mondtam és bementem a fürdőszobába.
- Na majd meglátjuk. - szólt utánam és ő is elment készülődni. Mi közben fésültem a hajamat azon járt a fejem mint este, hogy Louis szerelmes belém. Még most se tudom felfogni egyszerűen nem megy. Vagy csak lehet, hogy Harry állít valamilyen hűség próba elé, hogy bedőlök-e a trükkjének. Hmm, erre még nem is gondoltam egészen idáig. Lehet, hogy jobban tenném,ha utána járnék. Így a telefonomhoz mentem és írtam egy SMS-et Louis-nak, hiszen meg volt a száma.
Ez állt benne:
"Szia,még most sem fogtam fel amit mondtál, de szeretnék erről többet tudni. Hívj fel vagy írj egy üzenetet, ha tudunk találkozni. Puszi Jessie."
Nos nem tudom,hogy jó ötlet volt-e elküldenem ezt az üzenetet, de kíváncsi vagyok arra, hogy ez igaz-e vagy csak Harry egyik idióta ötlete, hogy teszteljen engem. De ha ezt Harry találta ki akkor ezek szerint nem bízik bennem, holott nekem lenne jogom nem bízni benne mivel tegnap se mondta el, hogy mi dolga volt, hogy nem ért rám. Hmm, majd meglátom, hogy mi lesz addig nem is rágódom ezen, feleslegesen.
- Híres lettél. - ugrándozott Elena az ágyamon.
- Ugyan kérlek, ez csak egy munka nem pedig film szerep.
- Na ne mond, hogy nem nagy dolog ez?
- Hát kinek, hogy tudod. Na de hagyjuk ezt most,mert el késünk a suliból.
- Jó, de figyeld meg, hogy a suliban megint mindenki veled akar majd lenni, mint akkor mikor megnyertétek a táncversenyt.
- Dehogyis, gondolod, hogy olvasnak újságot? Szerintem rajtunk kívül ők azt se tudják mi az az újság. - kacagva mondtam és bementem a fürdőszobába.
- Na majd meglátjuk. - szólt utánam és ő is elment készülődni. Mi közben fésültem a hajamat azon járt a fejem mint este, hogy Louis szerelmes belém. Még most se tudom felfogni egyszerűen nem megy. Vagy csak lehet, hogy Harry állít valamilyen hűség próba elé, hogy bedőlök-e a trükkjének. Hmm, erre még nem is gondoltam egészen idáig. Lehet, hogy jobban tenném,ha utána járnék. Így a telefonomhoz mentem és írtam egy SMS-et Louis-nak, hiszen meg volt a száma.
Ez állt benne:
"Szia,még most sem fogtam fel amit mondtál, de szeretnék erről többet tudni. Hívj fel vagy írj egy üzenetet, ha tudunk találkozni. Puszi Jessie."
Nos nem tudom,hogy jó ötlet volt-e elküldenem ezt az üzenetet, de kíváncsi vagyok arra, hogy ez igaz-e vagy csak Harry egyik idióta ötlete, hogy teszteljen engem. De ha ezt Harry találta ki akkor ezek szerint nem bízik bennem, holott nekem lenne jogom nem bízni benne mivel tegnap se mondta el, hogy mi dolga volt, hogy nem ért rám. Hmm, majd meglátom, hogy mi lesz addig nem is rágódom ezen, feleslegesen.
***
A suli kapun belépve mindenki rám szegezte a figyelmét, mintha eddig nem láttak volna fehér embert. De az nem lehet, hogy Elenának igaza lesz,mert akkor nem is tudom,hogy mit csinálok. A osztályba beléptem egyedül, ugyanis Elenával nem egy osztályba járunk, erre megint csak az fogadott mint akkor mikor megnyertük Jack-kel a táncversenyt, tapsvihar.
- Na jó figyeljetek ne játsszuk el megint el azt mint múltkor. Nem kell ebből a modell dologból nagy ügyet keríteni, ettől még ugyan az vagyok aki voltam, egy átlagos lány ez a modell dolog csupán csak munka semmi más. Nem egy híres filmben kaptam főszerepet, hogy így felfújátok ezt dolgot, jól esik meg minden, de erre nincs szükség.
- Jaj Jessie ne szerénykedj. - mondta az egyik picsa, akit utáltam hisz folyton csak cikizett a masik kettő picsával együtt, egészen addig nem még meg nem nyertem a táncversenyt na meg most ez miatt nem. Érdek kis szukák, az ilyenektől hányom kell. Persze én szó nélkül leültem a helyemre. Erre a többiek is leült és pont ekkor lépett be a tanár.
***
Nagy nehezen túl éltem az órákat ezen a napon, már csak az ebéden kell túl esnem és utána mehetek végre haza, már annyira idegesített, hogy mindenki oda jött gratulálni meg jópofizni. Az ebédlőbe belépve se volt ez másképp, az asztaloktól felálltak még a tanárok is, és tapsoltak. Mondom ilyen nincsen, hogy ez most olyan nagy szám, pedig szerintem egyáltalán nem az. Már nagyon untam, de nem is foglalkoztam vele. Nem gondoltam volna, hogy mégis csak olvasnak újságot, hát de úgy látszik, hogy mégis csak. Elvettem az ebédemet és leültem egy asztalhoz. Egyszer csak az igazgató lépett mellém.
- Gratulálok Jessie, ön a mi iskolánk büszkesége.
- Köszönöm. - hirtelen köpni nyelni nem tudtam, így csak egy köszönömöt tudtam kinyögni a számon. Elment és a helyét Jack váltotta fel, már rég találkoztam vele, hiszen már lassan egy hónapja nem volt suliban nem tudom, hogy mi történhetett vele.
- Hát téged is lehet itt látni? - kérdeztem.
- Hát persze hiszen ide járok.
- Igen, de már egy hónapja nem láttalak.
- Ő, igen hát izé dolgom volt.
- Miféle dolog?
- Olyan féle ami nem tartozik rád. - és ott hagyott. Na hát ez nekem nem tetszett, ráadásul rosszat sejtettem, így vissza vittem a tálcámat és utána mentem. Persze úgy követtem, hogy ne vegyen észre. A suli mögött pár méterrel az utca túl oldalán van egy sikátor oda ment be, én meg utána mivel rossz előérzetem volt. Nem hiába éreztem ilyet, hiszen amit láttam nem hittem el. Jack drogot adott el két fiatal gyereknek.
Nem hittem a szememnek. Miután a két gyerek elment, bementem Jack után.
Nem hittem a szememnek. Miután a két gyerek elment, bementem Jack után.
- Te mégis mit művelsz?! - felháborodva kérdeztem.
- Te mi a francokat keresel itt? - és még Ő volt felháborodva hát mondhatom szép.
- Csak megnéztem, hogy miben sántikálsz. Ugye tudod, ha ez kiderül, akkor kicsaphatnak a suliból sőt a táncpartnerem se lehetsz?!
- De nem fog kiderülni, ha csak el nem jár az a szép kis szád.
- És ha igen? - erre megfogta a nyakamat és a ház falának nyomott.
- Na ide figyelj, ha bárkinek is elmondod azt nem fogod megúszni szárazon. - és elengedett.
- Te most megfenyegettél?
- Igen.
- Miért csinálod ezt?
- Mert kell a pénz, és különben is csak parancsot teljesítek.
- Szóval dolgozol valakinek. Ki az? Hallani akarom!
- Ne üsd bele az orrodat abba ami nem a te dolgod, mert megfogod bánni akkor azt is, hogy a világra jöttél na csá! - és kiviharzott a sikátorból. Nem gondoltam volna, hogy lehet a modelles dolognál is rosszabb a mai napba, de úgy látszik mégis. Méghozzá nem is kicsi. Jack drogot árul, már csak az hiányozna, hogy,ha Rick-nek dolgozna, ugyanis ő is drogokkal foglalkozott régen, nem hiába tudtam drogot szerezni még anno. De ha neki dolgozik, akkor az azt jelenti, hogy Rick Londonban van vagy valahol a közelben, és megfog találni, és akkor nekem végem. De nem,nem lehet ez badarság amit én itt összekombinálok, hiszen honnét tudná, hogy hol vagyok?! Áhh ez csak az én fantáziám szüleménye. Remélem. Vissza sétáltam az iskola kapuhoz, ugyan is Elenát meg kellett várnom, de ő már ott várt rám mikor oda értem. Végre egyszer ő várt rám és nem én ő rá.
- Hát te hol voltál? - kérdezte.
- Sétáltam egyet. - füllentettem neki. Nem akartam elmondani neki, hogy Jack drogokat árul, mert Elena néha akarata ellenére kikotyog dolgokat, és nem akartam, hogy Jack-et kirúgják hiszen, akkor táncpartnerem sem lenne, meg utána akkor előle is bujkálhatnék nem csak Rick elől, Elenával épp haza felé sétáltunk, mikor megcsörrent a telefonom. Louis volt az.
- Szia Jessie, megkaptam az üzenetedet olyan 20 perc és a házatok előtt vagyok.
- Miért már elindultál? - ijedten kérdeztem, ugyanis még átöltözni is akartam.
- Nem dehogy, csak hamarosan majd indulok.
- Jól van akkor a házunk előtt találkozunk.
- Rendben, és hova szeretnél menni?
- Mit szolnál a parkhoz?
- Nekem jó.
- Akkor oda, és nem baj ha Kenny-t is elvinném mert már rég sétáltattam meg?
- Ő ki?
- A kutyám.
- Ja jó, azt hittem, hogy valakit akarsz hozni magaddal.
- Nem dehogy.
- Akkor jó, megnyugodtam. Akkor majd találkozunk addig is Szia.
- Szia. - miután leraktam csak mosolyogtam mint egy hülye, de nem tudtam, hogy miért.
- Hát minek örülsz ennyire? Csak nem Harry-vel találkozol? Kibékültettek? - Elena kíváncsian kérdezte, mint szinte majdnem mindig mindent.
- Nem. Louis-sal beszéltem, hogy mikor, hol találkozunk.
- És te miért találkozol Louis-sal?
- Hát ez egy picit hosszú, legyen annyi elég, hogy szerelmes belém és erről akarok többet megtudni.
- Ne máár?! Komolyan?! - elképedve nézett rám.
- Igen, de majd elmesélem, hogy mi volt mikor haza értem. Jó?
- Mindenféleképpen.
E közben a fiúknál:
Louis:
Ma végre mindent elmondhatok Jessie-nek, azon kívül, hogy szeretem.
- Jessie-vel beszéltél? - Liam jelent meg egyszer csak mellettem.
- Igen, de senkinek egy szót se jó?
- Persze ez egyértelmű. De mire jó ez?
- Micsoda?
- Oké értem, hogy jobb lesz ha elmondod, hogy mit érezel iránta, de attól még ő Harry barátnője. De tudod, hogy én melletted vagyok, ha a találkozó után akarsz velem beszélni, akkor tudod hol találsz. - és elment.
Igaza lehet Liam-nek, attól még, hogy elmondok mindent Jess-nek, hogy mit érzek attól ő még Harry csaja. De már nem bírom magamban tartani az érzéseimet, így elmondom lesz ami lesz.
Jessie:
Szinte úgy rohantam fel a lépcsőn mint még soha, a táskámat csak ledobtam a fotelembe, és gyorsan átöltöztem. Egy farmert vettem fel, ugyanis nem volt valami jó idő kint, egy hozzá illő pólót húztam magamra és egy farmer jacket vettem fel hozzá, és a kedvenc edzőcipőmet. A fürdőben feljavítottam a sminkemet és megfésültem a hajamat, egy kis parfümöt is fújtam magamra. Utána Lucy-nak adtam enni, Kenny- re pedig ráadtam a nyakörvet és ráraktam a pórázt is. Lementem a konyhába, hogy Elenától elköszönjek.
- Szia majd jövünk.
- Csak okosan.- kacsintott egyet. Nála ez azt jelenti, hogy örülne, ha összejönnék Louis- sal hiszen Harry-t nem nagyon csípi, hogy miért nem csípi nos azt nem tudom, de mindegy is. Kiléptem Kenny-vel az ajtón és Louis már ott állt a járdánk végén, sötét farmerben, cipőben, fehér pólóban és egy bőrkabátban. Rám nézett mosolyogva, én meg a mosolyától elpirultam, annyira édesen mosolygott rám. Kenny oda rohant hozzá, holott idegenekhez nem szokott csak úgy oda menni, meg is lepődtem ezen. Louis lehajolt hozzá és megdögönyözte. Tehát szereti a kutyákat, ez egy jó pont nálam, és úgy láttam, hogy Kenny is oda volt érte. Felállt Louis Kenny mellől és felém fordult.
- Mehetünk? - kérdezte.
- Igen. - feleltem és elindultunk a park felé.
- Hát te hol voltál? - kérdezte.
- Sétáltam egyet. - füllentettem neki. Nem akartam elmondani neki, hogy Jack drogokat árul, mert Elena néha akarata ellenére kikotyog dolgokat, és nem akartam, hogy Jack-et kirúgják hiszen, akkor táncpartnerem sem lenne, meg utána akkor előle is bujkálhatnék nem csak Rick elől, Elenával épp haza felé sétáltunk, mikor megcsörrent a telefonom. Louis volt az.
- Szia Jessie, megkaptam az üzenetedet olyan 20 perc és a házatok előtt vagyok.
- Miért már elindultál? - ijedten kérdeztem, ugyanis még átöltözni is akartam.
- Nem dehogy, csak hamarosan majd indulok.
- Jól van akkor a házunk előtt találkozunk.
- Rendben, és hova szeretnél menni?
- Mit szolnál a parkhoz?
- Nekem jó.
- Akkor oda, és nem baj ha Kenny-t is elvinném mert már rég sétáltattam meg?
- Ő ki?
- A kutyám.
- Ja jó, azt hittem, hogy valakit akarsz hozni magaddal.
- Nem dehogy.
- Akkor jó, megnyugodtam. Akkor majd találkozunk addig is Szia.
- Szia. - miután leraktam csak mosolyogtam mint egy hülye, de nem tudtam, hogy miért.
- Hát minek örülsz ennyire? Csak nem Harry-vel találkozol? Kibékültettek? - Elena kíváncsian kérdezte, mint szinte majdnem mindig mindent.
- Nem. Louis-sal beszéltem, hogy mikor, hol találkozunk.
- És te miért találkozol Louis-sal?
- Hát ez egy picit hosszú, legyen annyi elég, hogy szerelmes belém és erről akarok többet megtudni.
- Ne máár?! Komolyan?! - elképedve nézett rám.
- Igen, de majd elmesélem, hogy mi volt mikor haza értem. Jó?
- Mindenféleképpen.
E közben a fiúknál:
Louis:
Ma végre mindent elmondhatok Jessie-nek, azon kívül, hogy szeretem.
- Jessie-vel beszéltél? - Liam jelent meg egyszer csak mellettem.
- Igen, de senkinek egy szót se jó?
- Persze ez egyértelmű. De mire jó ez?
- Micsoda?
- Oké értem, hogy jobb lesz ha elmondod, hogy mit érezel iránta, de attól még ő Harry barátnője. De tudod, hogy én melletted vagyok, ha a találkozó után akarsz velem beszélni, akkor tudod hol találsz. - és elment.
Igaza lehet Liam-nek, attól még, hogy elmondok mindent Jess-nek, hogy mit érzek attól ő még Harry csaja. De már nem bírom magamban tartani az érzéseimet, így elmondom lesz ami lesz.
Jessie:
Szinte úgy rohantam fel a lépcsőn mint még soha, a táskámat csak ledobtam a fotelembe, és gyorsan átöltöztem. Egy farmert vettem fel, ugyanis nem volt valami jó idő kint, egy hozzá illő pólót húztam magamra és egy farmer jacket vettem fel hozzá, és a kedvenc edzőcipőmet. A fürdőben feljavítottam a sminkemet és megfésültem a hajamat, egy kis parfümöt is fújtam magamra. Utána Lucy-nak adtam enni, Kenny- re pedig ráadtam a nyakörvet és ráraktam a pórázt is. Lementem a konyhába, hogy Elenától elköszönjek.
- Szia majd jövünk.
- Csak okosan.- kacsintott egyet. Nála ez azt jelenti, hogy örülne, ha összejönnék Louis- sal hiszen Harry-t nem nagyon csípi, hogy miért nem csípi nos azt nem tudom, de mindegy is. Kiléptem Kenny-vel az ajtón és Louis már ott állt a járdánk végén, sötét farmerben, cipőben, fehér pólóban és egy bőrkabátban. Rám nézett mosolyogva, én meg a mosolyától elpirultam, annyira édesen mosolygott rám. Kenny oda rohant hozzá, holott idegenekhez nem szokott csak úgy oda menni, meg is lepődtem ezen. Louis lehajolt hozzá és megdögönyözte. Tehát szereti a kutyákat, ez egy jó pont nálam, és úgy láttam, hogy Kenny is oda volt érte. Felállt Louis Kenny mellől és felém fordult.
- Mehetünk? - kérdezte.
- Igen. - feleltem és elindultunk a park felé.
