53.rész

Sziasztok.  hónap után új részt hoztam nektek. Tudom,hogy elég ritkán hozok új részeket és ezért bocsánatot is kérek tőletek,elég sok dolgom van de igyekszem. Így most  jó olvasást kívánok az új részhez!(: 

Az új rész előtt egy kis érdekességgel szolgálok nektek: 

5 milliárd kilométerre a Földtől és 1 millió kilométerre a Plútótól, a NASA New Horizons szondája elkészítette a legjobb felvételt a Plútó Charon hold felé néző oldaláról. A Plútónak a Cahron felöli oldala nem lesz látható a New Horizons számára, amikor a szonda holnap elhalad a Plútótól 12.500 kilométeres távolságra. 

"Az utolsó, legjobb kép, ami bárkinek lesz évtizedekig a Plútó távoli oldaláról." – mondta Alan Stern.

Mindenkinek kellemes nyári szünetet kívánok ezzel a képpel! 

53.rész.


Napfény keltett reggel,egy kar fonódott át a derekamon. Követtem a szememmel a kar vonalát és Louis-hoz vezetett. Tehát akkor igaz, hogy tényleg itt volt tegnap és, hogy vele aludtam egy ágyban. Azt hittem ez is egy álom egy csodálatos álom, de ez nem ez a valóság volt. Kinyitotta a szemeit és rám nézett.
- Jó reggelt. - mondtam. Észre vette, hogy a karja az én derekamat szorítja így gyorsan levette rólam.
- Bocsánat.
- Semmi baj. Nem történ semmi komoly dolog. Egyszerre akartunk felkelni mikor sikeresen lefejeltük egymást.
- Áúú. - mondtuk mind a ketten. Utána csak nevettünk egymáson.
- Hadd nézzem meg. - mondta és közelebb hajolt a fejemhez, hogy megnézze, hogy nem e vérzik vagy valami. Én csak a száját figyeltem, azokat az édes ajkakat amik tegnap éjjel az ajkaimon égtek. A szemembe nézett, közben a keze még a fejemet vizsgálta, az orraink már szinte összeértek és az ajkaink sem voltak már távol egymástól, mikor kopogtak a szoba ajtómon és Elena lépett. Louis és én is odébb ugrottunk az ágyon, Elena csodálkozva nézett ránk.
- Hát te? - kérdezte Louis-tól, de nem várta meg még a fiú válaszol, hanem folytatta a mondanivalóját. - Mindegy nem is ez a fontos, hanem az, hogy Harry lent van a nappaliban Jessie és azt mondta, hogy írt  neked reggel üzenetet, hogy be kell mennetek a modellügynökségre.
- Hogy mi?! - csattantam fel, egyből Louis-ra néztem, mert ha Harry meglátja itt Louis-t akkor totál kifog kelni magából és tiszta pipa lesz. Louis egyből kipattant az ágyból és gyorsan öltözni kezdett.
- Szólj Harry- nek, hogy várjon mindjárt megyek.- utasítottam Elenát, mire Elene le is ment vissza Harry-hez a földszintre. Én is gyorsan rendbe kezdtem kapni magamat, meg az ágyat is megcsináltam.
- És most, hogy tűnjek el innen? - kérdezte Louis.
- Nem tudom, az ablakon nem tudsz kimászni le meg nem mehetsz, de itt sem maradhatsz. - mikor befejeztem a mondatomat hallottam , hogy a lépcső aljáról Elena Harry-t kérleli, hogy ne jöjjön fel hozzám.
- Nem menj fel Harry mindjárt jön.
- Elena így is késésben vagyunk meg különben is a barátnőm még szép, hogy felmegyek hozzá szóval állj el az utamból. - és elindult fel a lépcsőn. Hallottam a lépcső fura hangját, hogy jön fel rajta valaki, még hozzá Harry. Kinyitottam a ruhás szekrényem ajtajait és Lousi-nak mutattam, hogy másszon be.
- Nem én oda nem megyek be.- ellenkezett.
- De, de igen is bemész.- lökődtem  a szekrény felé, de szerencsére ő is rájött, hogy ez az egyik legjobb megoldás jelen esetben így nagy nehezen bement én meg rácsuktam az ajtót pont akkor csuktam be, mikor Harry lépett be a szobámba.
- Hát te mit csinálsz? - kérdezte.
- Hát én csak készülődök, de miért is kell bemennünk főleg mind a kettőnknek?
- Az meglepetés, csak gyere.
- Hát jó.- gyorsan felvettem a kabátomat meg felkaptam a táskámat, lent meg a cipőmet húztam fel.
- Szia Elena elmentem majd jövök. - és elindultunk Harry-vel a modellügynökségre.

*Közben Elenánál:

Louis:

Hú ezt megúsztam, még szerencse, hogy befértem ebbe a szekrénybe bár nem is olyan kicsi, hogy ne férnék be. Miközben örültem, hogy nem buktunk le felkaptam a kabátomat és siettem le a lépcsőn, hogy eltűnjek innen mielőtt még haza jönnének, de amint leértem az emeletről és már majdnem kimentem a bejárati ajtón Elena kiabált utánam.
- Állj csak meg. Elárulnád, hogy mit kerestél egy ágyban Jessie-vel sőt egyáltalán mit keresel itt?
- Elena ezt most muszáj?
- Igen muszáj, szóval hallgatlak. - és elindult a konyhába, nem volt más választásom el kellett mondanom neki, hogy miért aludtam itt ezért követtem a konyhába és leültünk.
- Nos tegnap éjszaka otthon rosszat álmodtam, hogy Jessie meghalt, megijedtem és felhívtam és éreztem a hangján, hogy nincs valami rendben így ide jöttem, mert aggódtam érte. Mondta, hogy csak rosszat álmodott, miután beszéltem vele el akartam menni, de ő mondta, hogy maradjak így kitaláltam, hogy kártyázunk akkor, és ezek után valahogyan ráfeküdtem, de nem direkt volt véletlen történt és azt mondta nekem, hogy csókoljam meg én meg is tettem és hát csókolóztunk.
- Hogy mi?! - akadt ki Elena.
- Igen jól hallottad, sajnos.
- És le is feküdtetek  egymással?
- Nem dehogy is.
- Akkor miért aludtál itt?
- Mert nem szerette volna, ha itt hagyom mert félt, hogy újra rosszat fog álmodni.
- Értem. Hű hát ez nem kis dolog.
- De ugye nem mondod el Harry-nek tudom, hogy hülyeség volt megcsókolni, de nem bírok magammal mikor vele vagyok,ebből látszik, hogy ez nem az első alkalom volt. - véletlenül elszóltam magam, hogy már nem először csókolóztam Jess-sel.
- Micsoda? Nem az első volt?
- Ó basszus. - a fejemhez kaptam.
- Már mindegy már elszóltad magad.
- Figyelj Elena nagyon szépen kérlek, hogy ezt ne mond Harry-nek, mert nem szeretnék vele összeveszni főleg nem a hétfő előtt, mert arra akkor rámehetne a koncertünk is a fiúkkal és azt nem akarnám.
- Jó rendben nem mondom el, de csak a koncert és a fiúk miatt.
- Köszönöm szépen.
- De figyelj árulj el nekem valamit, mit érzel te Jess iránt?
- Szeretem őt.
- Hűha. Erre nem tudok mit mondani, de nem fogom elmondani senkinek sem hiszen megígértem, de most szerintem jobb lesz, ha elmész nehogy itt találjon Harry mikor haza hozza Jessie-t.
- Jó rendben és még egyszer köszönöm szépen Elena.
- Ugyan.
- Szia. - mondtam és elindultam haza felé, ugyan is gyalog jöttem el Jessie-hez tegnap este, mert nem szerettem volna, ha a fiúk felébrednek, mikor kijárok a kocsival a garázsból, mivel eléggé fura hangot ad ki néha a garázs ajtó.

***

Mikor haza értem egyből a szobámba mentem és nem is figyeltem arra, hogy a többiek köszöntek nekem. Pár perc múlva kopogtak az ajtómon.
- Gyere. - mondtam. Liam bújt be az ajtón.
- Mi van veled? Köszöntünk neked mikor megjöttél, de te csak felrohantál.
- Ülj le és elmondok mindent. - Liam-nak azért mondtam el, mert ő az egyetlen aki bármilyen körülmények között is segít nekem legyen bármiről szó is. Így hát elmondta neki is amit Elenának is elmeséltem. Liam megértett engem, és ő megígérte, hogy nem mondja el senkinek hiszen tudta és én is, hogy ez az én feladatom lesz egyszer, hogy elmondjam Harry-nek és , hogy ne mástól tudja meg.
- Figyelj te tudod, hogy mit akarsz csinálni, de csak okosan és lehetőleg úgy csinálj mindent, hogy ne bánts meg másokat. - mondta Liam tanácsképpen és egyedül hagyott. Lefeküdtem az ágyamra a fehér plafonomat bámultam és csak gondolkodtam, hogy hogyan is lehetne ezt az egészet megoldani, hogy se nekem se Jess-nek és se Harry-nek ne fájjon ez az egész dolog. De úgy nem lehet egyetlen egy problémát se megoldani, hogy valakinek ne fájjon, az lehetetlen dolog. De abban biztos vagyok, hogy Jess-t nem hagyom cserben hiszen szeretem.

*A modellügynökség előtt

- Gyere. - mondta Harry nekem. Én csak követtem őt, hiszen nem tudtam, hogy minek jöttünk ide. Bementünk a recepciós csak bólintott Harry-nek persze én ebből semmit se értettem.
- Harry mi folyik itt?
- Majd meglátod, csak gyere. - egy hosszú folyosón végig mentünk és egy nagy fehér fekete mintákkal való ajtó előtt megálltunk. Harry hátulról eltakarta a szememet a kezeivel, hogy ne lessek. Kinyílt az ajtó hallottam ahogyan kattant a zár, Harry óvatosan bevezetett és levette a kezét a szemeimről. Kinyitottam a szemeimet és egy hatalmas vászon terült elém amin érdekes minta volt, a vászon körül minden fele lámpa állt és emberek nyüzsögtek.
- Itt mit fogunk csinálni? - kérdeztem, mikor elém lépett a főnököm, Elis.
- Jó napot! Készen állnak? - Harry csak rábólintott és Elis odament egy pasashoz akinél egy elég modern fényképező gép volt és tárgyaltak egymással.
- Mire állunk készen Harry? Mondanál már valamit?
- Figyelj arra gondoltam, hogy megmutassam, hogy szeretlek elhoztalak ide, hogy készítsünk magunkról közös képeket, mindenféle kompozícióban. Na mit szólsz?
- Megszólalni se tudok, úristen köszönöm. - és a nyakába ugrottam, de közben lelkiismeret furdalásom is volt hiszen tegnap megint csak csókolóztam Louis-sal holott itt van nekem Harry és már látom és érzem, hogy tényleg szeret nem csak mondja. A segítők oda kísértek ahol sok ruha volt egy állványon és adtak nekem ruhákat és mondták, hogy milyen sorrendbe vegyem őket majd fel  a fotókhoz. Így is tettem felvettem az első számú ruhát, nagyon tetszett. Ezután megcsinálták a hajamat és a sminkemet is, Harry- vel is ugyan így tettek a vászon másik oldalán. Mikor készen voltunk mind a ketten beállítottak minket a vászon elé és elkezdődött a fotózás, Sok különböző ruhában, pózban és más- más vászonnal készültek rólunk képek. Miután végeztünk a fotós a laptopra csatlakoztatta a fényképezőgépet és nagyobb méretben végig néztük a képeket. Elég jól sikerült mindegyik.

Vissza öltöztünk közben a főnököm megbeszélte velem, hogy mikor lenne munka és, hogy számítanak rám én persze igent mondtam rá és felírtam a telefonomba, hogy el ne felejtsem. Elköszöntünk mindenkitől és a kijárat felé tartottunk. A kocsiba beülve még egyszer is megköszöntem Harry-nek ezt a hatalmas meglepetését és elindultunk hozzám, Harry haza vitt.

***

Harry bekísért a házba Elena már nem volt fent ugyan is már estére járt az idő.
- Felkísérsz? - kérdeztem tőle.
- Persze. - a szobámba belépve én lepakoltam a fotelembe Harry meg valamit észrevett az ajtó mellett és felvette.
- Ez mi?
- Rá néztem arra amit a kezében tartott.
- Nem tudom.
- Ez Louis kulcstartója ami a kulcscsomóján szokott lenni. Hogy került ide talán itt volt?! - emelte fel a hangját.
- Dehogy is volt itt.
- Hát akkor?!
- Szerintem Elena vette ezt Kenny-nek meg Lucy-nak, hogy játszanak vele, csak hasonlít Louis-éra.
- Lehet. Jól van akkor.- és oda adta nekem. - Viszont én most akkor megyek majd holnap találkozunk tudod a koncert miatt. - és egy csókot adott.
- Jól van, - mondtam és elment. Megkönnyebbülve feküdtem le az ágyra, hogy kitudtam magyarázni ezt a kulcstartós dolgot. Gyorsan írtam Louis-nak egy SMS-t, hogy tudjon erről, hogy mit mondtam Harry-nek ne, hogy két különböző mesét adjunk be neki. Miután elküldtem gyorsan lefürdöttem és lefeküdtem aludni, hiszen holnap nehéz nap vár rám, hétfő lesz a fiúk koncertje még szerencse, hogy a suliból ezelőtt héten már elkéretőztem, igen tudom, hogy most az igazgató kis kedvencének tartatok, de nem azért engedett el, hanem mert a sok verseny eredményemmel a tánccal sokat tettem a suliért és ez neki meg az iskolának is kitüntetés. Elena meg orvosi igazolást mutatott be így ő  is el tud velünk jönni. Szóval az iskola ezzel rendben van, most már csak a holnap sikerüljön jól. Ezen reménykedve álomba szenderültem.

52.rész

Sziasztok! :D Ismét új résszel jelentkezem remélem tetszeni fog nektek. Örülnék, ha kapnék visszajelzéseket,hogy jó e az amit írok.(: Előre is köszönöm. A lehetséges helyesírási hibákért előre is bocsánatot kérek!  Jó olvasását kívánok az új részhez.(:

52.rész

Nos kész vagyok,hát akkor ennek is eljött az ideje. Szép ruhámba, kisminkelve hajam csodálatos fürtökben pompázik, hát akkor induljunk el. Fehér szőnyegen sétálok végig, lábam vörös rózsaszirmokat tapos amerre csak nézek mindenütt rózsa, pompa és néhány ember vigyázzban áll tiszteletet megadva nekem. Már nincs sok hátra már majdnem ott vagyok, mikor ő megfordul. Fekete zakó rásimulva és mosolyogva néz rám. Mellé állok és várom a szónoklatot Isten követétől. Minden csodálatos minden szép,mikor kérdezik tőlem:
- Kit választ? - meredek furcsán a kérdezője, ő csak a balra biccenti a fejét. Követem a biccentés irányát és elsápadok ijedtemben. Bal oldalamon fehér zakóban egy úriember áll, arra várva mint a fekete zakós ember hogy döntsek. Hátra lépek, ők rám néznek és rémülten látom, hogy a fekete zakós ember Harry és a fehér zakós úriember pedig Louis. Mindketten az én döntésemet várják. De várjunk csak milyen döntést? Magamra pillantok és látom, hogy talpig fehér, gyönyörű menyasszonyi ruhában állok a két férfi előtt.

Döntenem kell, hogy ki ez megyek hozzá?  Ez borzadály. A fejemhez kapok és rázom a fejem.
- Engem válasz, hiszen engem előbb ismertél meg,mint őt. - mormolta Harry.
- Igen az lehet, de én őszintén szeretem ellenben veled. - vágott vissza Louis. Veszekedés tört ki az oltár előtt, mikor észbe kaptam és megszólaltam.
- Elég ebből ! Egyikőtöket sem választom. - ekkor beborult az ég hatalmas fekete felhők jelentek meg felettünk, villámlani kezdett és egy hang szólalt meg a hátam mögül.

- Akkor válasz engem. - mondta Jack.
- Te mit keresel itt? - csodálkozva néztem rá.
- Téged, kellesz nekem. - közelebb jött és láttam rajta, hogy be van drogozva, attól beszél ilyeneket.
- Jack nem vagy magadnál hülyeségeket beszélsz, meg különben is nem kellesz nekem már. - erre úgy felhúzta magát, hogy a földre lökött. Ekkor hirtelen a semmiből előtűnt a legszörnyűbb rémálmom, Rick. Az emberek eltűntek akik álltak eddig  Jack-kal együtt, csak a két zakós férfi  állt még az oltár előtt, mintha földbe gyökerezett volna a lábuk. A vér is megfagyott bennem.
- Meg vagy most nem menekülsz. - és egy pisztolyt szegezett rám.

 Felkeltem és a fiúkhoz futottam, ők elém álltak, de hiába, mert ekkor hallottam a pisztoly durranást és a két zakós férfi Harry és Louis előttem estek össze. A vérük az én ruhámra fröccsent így a szép fehér ruha vértől lett piszkos. A dühtől neki mentem Rick-nek és hirtelen az én kezembe került a pisztoly.
- Azt kapod amit megérdemelsz. - mondtam könnyes szemmel és meghúztam a ravaszt.

  Rick holtan esett össze, a vére a ruhámon landolt. Lerogytam Louis mellé a földre és megfogtam a kezét. Mikor ő csak annyit mondott, hogy:
- Szeretlek Jessie és szeretni és foglak. - és meghalt. Ordítva, sírva fordítottam a fejemet az ég felé, a pisztolyt a fejemhez tartva, és lelőttem magam. - Hirtelen felugrottam az ágyból, ömlött rólam a víz és gyorsan vettem a levegőt. Mondtam magamban ez csak egy álom volt, nyugodj meg. Bementem a fürdőszobába megmostam az arcom, mikor csörgött a telefonom. Éjjel ilyenkor ki kereshet? - kérdeztem magamtól. Láttam Louis az gyorsan felvettem.
- Mond, hogy jól vagy Jessie?  Ugye nincs semmi bajod?
- Miért lenne?  - csodálkoztam.
- Mert azt álmodtam, hogy meghaltál.
- Nyugodj meg élek, csak... - és elhallgattam.
- Csak mi?
- Én is rosszat álmodtam és félek vissza aludni.
- Akkor várj egy 30 percet. - és lerakta. De mire várjak? Kérdeztem magamtól, fogalmam sincs, hogy mire készül vagy, hogy mit akar Louis.

***

Már majdnem elaludtam, mikor valami koppant az ablakomon.  Félve kinéztem és Louis állt az udvaron. Meglepődtem, de gyorsan lefutottam az emeletről és beengedtem. Kinyitottam az ajtót ő meg egyből jó szorosan átölelt.

- Úgy örülök, hogy nincs semmi bajod. Muszáj volt, hogy eljöjjek hozzád látnom kellett téged, hogy megnyugodjak. - nem tudtam mit mondani így csak annyi jött ki a számon,hogy:
- Gyere. - és felmentünk a szobámba. Leültünk az ágyra és elkezdtünk beszélgetni.
- Te mit álmodtál? - kérdezte.
- Hát azt most hagyjuk nem akarok róla beszélni. - azért nem akartam elmondani neki, mert akkor azt is el kellett volna neki mondanom, hogy nem közömbös a számomra. Hiszen most is itt előttem ül és alig bírom ki, hogy ne vessem rá magam. Te Jézus megint miket beszélek, de akkor is az a száj ami olyan jól csókol elolvadok tőle, na jó elég Jessie. Parancsoltam magamnak.
- Hahó. - mondta Louis.
- Hogy mi?  Ja, igen?
- Semmi csak beszéltem hozzád te meg mintha nem ezen a bolygón lennél.
- De de itt vagyok.
- Jól van akkor. Én még nem szeretnék aludni és te?
- Igazából én sem, mert nem is merek.
- Akkor tudod mit van egy ötletem.
- Na?
- Mi lenne ha kártyáznánk? - mutatott az éjjeliszekrényemen lévő kártyára.
- Hát jó legyen, addig is elleszünk valamivel. - elhelyezkedtünk az ágyon és Louis osztotta a kártyákat. Fekete Pétereztünk. Mikor már nálam csak két darab kártya volt Louis-nál megy egy, és Louis volt a soron, hogy húzzon tőlem, megfogta az egyik kártyát pont azt amelyik nem a fekete péter volt ugyan is az nálam volt, akkor megszólaltam.
- Ne azt húzd. - mint egy kisgyerek aki nyerni akar és nem veszíteni. De Louis mosolyogva csak azért is azt akarta elhúzni, mikor én hátra dőltem miközben Louis fogta a kezemben lévő lap tetejét ami elakart volna húzni, de mivel hátra dőltem így ő is jött velem. A kártyák leestek a földre én meg azon kaptam magam, hogy Louis rajtam fekszik és a szép szemeit bámulom. Ekkor kifutott a számon egy szó aminek nem kellett volna.
- Csókolj meg. - Louis nem szólt erre semmit, hanem közelített a feje az enyémhez és megcsókolt, olyan szenvedéllyel, amilyet még nem kaptam senkitől sem még Harry-től sem. A karjaimat a nyakában összefontam és élveztem a heves csókunkat.

Nem tudom meddig tartható, de elég hosszú egy csók volt, mikor abba hagyta és lemászott rólam.
- Nem, nem ezt nem szabadott volna. - mondta és közben vette a kabátját, hogy elmegy.
- Miért? - kérdeztem mint egy hülye.
- Harry miatt tudod, te vele vagy.  - ekkor esett le, hogy tényleg vele vagyok, annyira élveztem a Louis-sal való csókunkat, hogy teljesen elfelejtettem, hogy én Harry-vel járok. már amennyire ezt járásnak lehet mondani.
- Most hova mész? - kérdeztem tőle.
- Hét hogy hogy hova? Haza. - feltérdeltem az ágyon.
- Ne. Ne menj el kérlek. - és a kezét megfogtam.
- De nem jó ötlet ha itt maradok. Vagy igen? - ő se tudta eldönteni, hogy jó ötlet e vagy sem.
- Nem fog többet előfordulni csak ne hagyj egyedül, mert félek egyedül elaludni azok után amit álmodtam.
- Jó. - mondta és vissza levette a kabátját és leült mellém az ágyra. Elég sok mindenről beszélgettünk,  a távolságot megtartva magunk között mikor már éreztük mind a ketten, hogy ideje lenne aludnunk.
- Maradj itt. - mondtam.
- Aludjak itt? - csodálkozott.
- Igen. Megnyugtatna.
- Jó akkor a földön fogok aludni.
- Dehogyis. - háborodtam fel, és megcsináltam magam mellett a helyet neki.
- Veled aludjak?
- Igen. Figyelj te azon az oldalon én meg ezen az oldalon, nagy ez az ágy nem kell aggódnod, hogy ez rossz ötlet.
- Jól van. Te tudod, ha neked így jó. - levette a gatyáját így egy boxerben és egy pólóban feküdt be mellém az ágyba. Egy takarón osztoztunk meg, a tisztességes távolságot megtartva magunk között.
- Jó éjszakát Louis.
- Neked is Jessie.
El se hiszem, hogy egy ágyban vagyok Louis-sal pedig tudom, hogy nem kéne, de nem tudom vissza tartani az érzéseimet iránta.

***

Napfény keltett reggel,egy kar fonódott át a derekamon. Követtem a szememmel a kar vonalát és Louis-hoz vezetett.

Tehát akkor igaz, hogy tényleg itt volt tegnap és, hogy vele aludtam egy ágyban. Azt hittem ez is egy álom egy csodálatos álom, de ez nem ez a valóság volt. Kinyitotta a szemeit és rám nézett.
- Jó reggelt. - mondtam. Észre vette, hogy a karja az én derekamat szorítja így gyorsan levette rólam.
- Bocsánat.
- Semmi baj. Nem történ semmi komoly dolog. Egyszerre akartunk felkelni mikor sikeresen lefejeltük egymást.
- Áúú. - mondtuk mind a ketten. Utána csak nevettünk egymáson.
- Hadd nézzem meg. - mondta és közelebb hajolt a fejemhez, hogy megnézze, hogy nem e vérzik vagy valami. Én csak a száját figyeltem, azokat az édes ajkakat amik tegnap éjjel az ajkaimon égtek. A szemembe nézett, közben a keze még a fejemet vizsgálta, az orraink már szinte összeértek és az ajkaink sem voltak már távol egymástól, mikor...

51.rész

Sziasztok! Elég nagy kihagyás után új résszel jelentkezem,remélem nem felejtettetek el teljesen.(: Sok dolog közbe jött amiért nem tudtam írni,meg hát ugye a suli is itt van. De hamarosan itt a nyár és ismét új részeket fogok hozni nektek. Addig is itt van az 51.rész, jó olvasást kívánok hozzá.(:

Ma van Inge Lehmann születésének 127.évfordulója. Sokan nem ismerik tudom,közte vagyok én is aki nem ismeri, de az a véleményem, hogy érdemes róla szót ejtenem az új rész előtt hisz még is csak ő fedezte fel a Földünk belső magját.  

Ezzel a képpel kívánok szép tavaszi napokat a továbbiakban is.(:

51.rész

Jessie:

- Azt hiszem minden meg van Louis, szerintem mehetünk haza.
- Ezt most úgy érted, hogy haza kísérhetlek?
- Igen, persze csak ha akarsz, meg hát elég sok mindent vettem és egyedül nehéz lenne haza cipelnem. - Louis csak mosolygott rám és a szatyrok egy részét elvette tőlem. Megmondom az őszintét annyira nem voltak nehezek a szatyrok haza tudtam volna őket cipelni egyedül is csak szerettem volna még Louis-sal egy kis időd eltölteni, mert vele minden jó és minden más nem úgy mint Harry-vel akivel már mindent unalmasnak érzek. Louis maga a meglepetés, Harry meg maga az unalom mintaképévé vált számomra. Így elindultunk hozzánk a sok szatyor társaságában.

***

- Végre itthon vagyunk. - mondtam szinte az ajtón beesve. Louis csak vigyorgott rajtam szokásához híven. A konyhában kipakoltuk a cuccokat, mikor hallottam, hogy fent az emeleten Elena beszél valakivel. Nem tudtam, hogy találkozik ma valakivel így meglepődtem, és mondtam Louis-nak, hogy menjünk fel. Louis követett a lépcsőn. Elena szobájának az ajtaja nyitva volt, és ő meg az ágyon ült. Beléptem és megkérdeztem tőle,hogy:
- Te kivel beszéltél? - Elena rémülten nézett rám ez amolyan nézés volt, hogy te mit keresel már itthon.
- Öhm izéé. - hebegett habogott. Mikor a fürdőjéből egy szál törölközőben Harry lépett ki. Gondoltam magamban, hogy mit keres ő itt?
- Itt meg mi folyik? - kérdeztem jogosan. Elena Harry-re nézett, hogy valamit mondjon ő.
- Ó szia szívem, képzeld el, mikor megálltam idejövet felé egy újságos előtt újságot venni jött egy kocsi és belement egy pocsolyába ami pont előttem volt és tiszta sár meg víz lettem, és megkértem Elena-t hadd zuhanyozzak le és hadd öblítsem ki a ruháimat.
- Aha. - mondtam. Louis értelmetlen fejet vágott mintha ő ezt nem hinné el.
- Igen így volt. - helyeselte Elena egy száll köntösben.
- De ha már itt tartunk, hogy én mit keresek itt, akkor Louis mit keres itt? -  szegezte Harry nekem a kérdést.
- Összefutottam Jessie-vel és mondta, hogy megy vásárolni én meg felajánlottam, hogy segítek neki. - mondta Louis.
- Ó milyen nagylelkű valaki. - mondta Harry fintorral az arcán.
- Őő -  Louis vissza fintorgott neki.
- Na jó ebből elég, Harry öltözz fel és menj a szobámba mivel beszélnünk kell tudtommal én addig kikísérem Louis-t. - mondtam és elindultunk le Louis-sal. Kinyitottam neki a bejárati ajtót.
- Köszönök szépen mindent.
- Igazán nincs mit, neked bármikor bármit. - mondta és egy szenvedéllyel töltött puszit nyomott az arcomra és elment. Éreztem, hogy a fejem olyan vörös mint egy érett paradicsom, mikor nyáron a napsugártól megérik. Egy picit vártam, hogy lenyugodjak, hogy Harry ne vegye észre a vörösségemet, utána felmentem hozzá. Ő már az ágyamon ült becsuktam az ajtómat és leültem mellé.
- Mit akarsz mondani? - kérdezte. Én furán néztem rá, hogy mi az, hogy én mit akarok mondani mikor neki kéne azt mondania, hogy bocsánat mondjuk.
- Én semmit. Nem nekem kéne, hanem neked kéne mondanod valamit nem gondolod?
- Nem hiszem. - ezen felhúztam magam és felugrottam az ágyról.
- Egy bocsánatot nem gondolod, azért amilyen voltál velem.
- Ja igen igaz, bocsánat.
- Hát kösz.
- Ne légy már ilyen tudod, hogy szeretlek.
- Hát én már semmit sem tudok.
- Nem hiszed el?
- Hogy őszinte legyek nem.
- Mit tegyek, hogy elhidd?
- Mondjuk jól esett volna ha meghívsz a koncertetekre ami jövő héten hétfőn lesz.
- Ja hát ha ennyin múlik akkor eljöhetsz velem.
- Hát ez nem valami kedves meghívás volt, de elmegyek ott leszek.
- Akkor jó.
- Most, hogy ezt letudtuk, arra gondoltam mi lenne ha te meg én itt és most?
- Mit most? -  érthetetlenül nézett rám. Elindultam felé és megakartam csókolni mikor ő elnyomott magától.
- Jess én ezt most nem szeretném.
- Hogy mi?! Egész eddig ezért sírt a szád most meg nem szeretnéd, hát rajtad kiigazodni baszki.
- Jaj most ne legyél ennyire oda ez miatt, majd máskor most viszont mennem kell majd hívlak vagy valami. Na Szia. -  és elment. Érthetetlenül rogytam le az ágyamra. Mi az,hogy majd máskor?!  Meg hogy majd hívlak vagy valami?!  És akkor ezek után ne gondoljam azt, hogy nem szeret. Hát szép mondhatom. De várjunk csak egy pasi mikor nem akarna szexelni?  Hát amikor már megvolt neki. Várjunk csak Elena köntösben volt Harry meg az ő fürdőjéből jött ki, mi van ha ők lefeküdtek egymással?!  Nem az nem lehet Elena csak nem tenne ilyet. Gyorsan el is hessegettem ezeket a szörnyű gondolataimat.

E közben a fiúknál.

Harry:

Igaza volt Jessinek, hogy már nem úgy szeretem őt mint régen, de az is igaz, hogy nem adnám oda senkinek még nem lesz meg nekem. Jó igaz, hogy ma meglehetett volna, de Elena után már nem kívántam a szexet, mert ő annyira kielégített amire egy kurva se lenne képes, hogy ennyire jól csinálja. Esküszöm Elena százszor jobb volt mint Kendall. De remélem Elena-nak nem fog eljárni a szája, mert akkor csúnya világ lesz számára. Jess-t meg kénytelen voltam elhívni a koncertünkre különben egy életre megharagudott volna rám ahogyan ismerem őt. De azért érdekelne, hogy Louis miért koslat utána. Talán elakarja venni tőlem? Vagy, vagy nem tudom. Ötletem nincs, de jobb lesz, ha jobban oda figyelek rá. Ezek a gondolatok cikáztak a fejemben mikor a kanapén ülve mellém huppantak a többiek kivéve Louis-t és Liam-t.
- Na mizu van? - kérdezte Zayn bárgyún vigyorogva. Én csak ráztam a fejemet,hogy semmi.
- Nem vagytok éhesek? - kérdezte Niall.
- Nem. - mondtuk.
- Jó mert én az vagyok. - és betámadta a hűtőt.

Louis szobájánál:

" Kopp-Kopp " - hangzott Louis ajtaján.
- Gyere. - mondta, és Liam lépett be rajta.
- Mi történt veled ma, hogy mióta megjöttél ki se dugod az orrodat a szobádból?
- Jessie-vel voltam ma. - erre leült Liam Louis mellé az ágyára.
- Na mesélj. - mondta.
- Hát sétálgattam az utcán csuklyában meg esőben és összefutottam Jess-el, mondta, hogy vásárolni megy én meg felajánlottam, hogy elkísérem. A boltban túl magasan volt a mosogatószer és ő nem érte fel lábujjhegyen sem, így mögé álltam és a feje felett felnyúlva levettem neki. Mikor megfordult ő én majdnem ismét megcsókoltam, de még időben visszahúzódtam tisztességes távolságba.
- Ohh.
 -Nem tudom, hogy meddig tudom távol tartani magam tőle, mert érzem, hogy már nem megy. Érted mindig látni akarom őt, beszélni vele meg vele lenni. Érted?
- Persze én megértelek, de tudod, hogy nem lehet Harry miatt mert ők egy pár.
- Ja milyen egy pár?  Mikor Harry megcsalta egy kurvával meg Elena-val is, csak mert Jess nem akart vele még lefeküdni ez szánalmas.
- Elena-val hogy mi?! -  csodálkozott Liam.
 -Hát ma Harry-t megtaláltuk Elena szobájában Elena-n csak egy köntös volt Harry meg egy száll törölköző, és azt a mesét adta be nekünk Harry, hogy újság vevés után lefröcskölte egy kocsi, ahogyan belement az egy pocsolyába és, hogy Elena-t kérte meg, hogy kitudja öblíteni a ruháit meg, hogy lezuhanyozhasson.
- És ebből mért következtetsz arra, hogy lefeküdtek egymással?
- Mert miután elmentem Harry amilyen hülye nyitva hagyta a kocsiját és megnéztem semmilyen újságot se vett.
- Ó. Hát kitudja szerintem ne kavarj semmit sem, meg kétlem, hogy Elena ilyet tenne a legjobb barátnőjével.
- Hát nem tudom.
- Szerintem aludj erre egyet és pihend ki magad, mert holnap próba utána nap meg koncert.
- Tudom. De kérlek szépen erről senkinek egy szót se jó?
- Persze ez csak természetes. Na aludj jól. - és kiment Liam.
Lefeküdtem és csak járt a fejem, persze Jessie-n és ezen az egész dolgon. Most már biztos voltam benne, hogy mindennél jobban szeretem és senki sem akadályozhatja meg, hogy távol maradjak tőle,  még Harry sem. Ezek után megpróbáltam elaludni.

Lányoknál:

Jessie:

Én ezt nem bírom, ezt a tudatlanságot fogom és átmegyek Elena-hoz tisztázni a dolgokat.
- Elena bejöhetek? - kérdeztem a kopogásom után.
- Gyere. - bementem és leültem mellé.
- Megtudhatom, hogy Harry valójában miért volt itt?
- Azért volt itt amit mondott semmi másért.
- Biztos?
- Nem bízol bennem?
- De igen csak mindegy. És mi újság veled mostanság csak mert rég óta nem mondasz el semmit sem.
- Háát. - húzta a száját Elena.
- Igen?
- Van egy fiú. Akit utálok vagyis azt mutatom, de a szívem mélyén azt hiszem beleszerettem.
- Ó hisz ez jó. Ki az? Ismerem?
- Nem mondhatom  meg, mert nem tudom, hogy milyen kapcsolatban vagyok is vele most, és nem nem ismered.
- Sulinkba jár?
- Öhm izéé, aha igen.
- Értem. És alakul valami?
- Hát nem tudom, lehet.
- Történt már valami köztetek?
- Hagyjuk.
- Na ki vele így már tudom, hogy igen csak azt nem, hogy mi.
- Lefeküdtem vele..
- Hogy mii? - csodálkoztam.
- Igen jól hallottad.
- De hisz akkor ő volt neked az első nem?
- Igen.
- És ezután, hogy tovább?
- Nem tudom, mert bonyolult ez, majd kiderül addig is hagyjuk kérlek.
- Rendben. Akkor hagylak is aludni, meg én is megyek. Szia jó éjszakát.
- Jó éjszakát.
Vissza mentem a szobámba bebújtam az ágyamba, Kenny és Lucy mellém feküdtek. Elena nem szokott nekem hazudni,úgy hogy Harry-vel nem történt semmi köztük. Efelől megnyugodhatok. Viszont az bánt, hogy Harry ilyen rideg lett hozzám, de valahol még sem bánom,mert mikor Louis-sal vagyok akkor megkapom tőle a gondoskodást amit Harry-től már rég nem kapok. Azt hiszem csapdába estem, két fiú között őrlődök. Ezt nem akartam ettől tartottam, hogy ez meg fog történni.  De nem tehetek már ellene mit, erősnek kell lennem,hogy Louis-tól távol tartsam magam és, hogy Harry-hez minél közelebb legyek. Talán sikerülni fog. Így aludtam el, de nem tudtam felkészülni arra, amilyen szörnyűség következett ez után.