24.rész

Itt az új rész. :D

24.rész

Mikor beléptem egy tányér repült felém. Gyorsan reagáltam így lehúztam a fejemet és a tányér az ajtóhoz érve darabokra hullott szét. Felálltam, és egy szúrós szem párt pillantottam meg. Melléje egy igen mérges hang társult.
- Mit képzelsz magadról Jessie Morgan.
Elena kiabált velem. Én csak pislogva néztem rá, hogy most mi a baja. De ha már a teljes nevemen szólít az sosem jelent jót. Hát most sem jót jelentet.
- Ilyenkor kell haza tolnod a képedet? Tudod mennyire aggódtam miattad?
- Harry-nél voltam. Jól vagyok amint látod.
- Chh. Hol máshol is lehettél volna. Közben még Ti ott jót hancúroztatok én addig itthon halálra aggódtam magam miattad. Felhívtam az összes kórházat, hogy ott vagy-e. Nem-e eset bajod, vagy, hogy élsz vagy halsz. Erre Te kint smárolsz vele meg mutatod neki, hogy hol fogjon meg. Jó, hogy nem kint d*gtok. Tudod nem vagyok vak és az ablak sem az.
- El, nyugi jól vagyok itthon vagyok már. Különben is suli után beszéltünk és mondtam, hogy Harry-vel leszek. - próbáltam megnyugtatni.
- Nyugodjak le persze hogyne. De, hogy arra sem méltatsz, hogy felhívj vagy, hogy felvedd azt a r*hadt telefont. Ez nem igaz, nekem ilyet nem mondtál.
- Hát, de nem is hívtál. De,igen mondtam. - és elő vetem a telefonomat.
Láttam, hogy majd nem 50 nem fogadott hívásom volt és csak Elenától.
- Tényleg hívtál.El, sajnálom. - és lesütöttem a szememet.
- Szép, hogy nem hallottad meg, hogy hívtalak. Biztos túl hangosan sikítottál és élveztél, hogy nem hallottad meg, hogy több százszor kerestelek.
- El, én szörnyen sa... - nem tudtam befejezni mert közbe vágott.
- Te rám mindig számíthattál, de ha nekem van szükségem rád akkor Te Harry-zel. Bár soha nem ismerted volna meg. - közben potyogtak a könnyei.
Én csak lesütött szemmel hallgattam őt.
- Engem egy örök életre felejts el! - nekem jött és maga mögött úgy becsapta az ajtót, hogy a képek és a falak is beleremegtek.
Én mérgembe felrohantam a szobámba. Ledobtam a táskámat. Kenny és Lucy oda jöttek hozzám. Mindig megérezték, ha valami bajom volt. Így oda bújtak hozzám, én megcirógattam őket. Utána felálltam az ágyról, és bementem a fürdőbe. Levetkőztem, és gyorsan fel is öltöztem. Egy laza cuccot kaptam magamra.

Megmostam az arcomat és a fogamat. Kimentem, adtam enni  Kenny-nek és Lucy-nak. Megfogtam az iskola táskámat és elindultam a suliba. Amíg sétáltam azon gondolkodtam, hogy Elenát, hogyan engeszteljem ki. De semmi sem jutott eszembe. Sajnos. Majd valamit rögtönözők mondtam magamba. Aztán a gondolataim átterelődtek Harry-re. Szokás szerint. Csak rá  tudtam mindig, mindenhol gondolni. Azok a forró ajkai. Az érintése. A teste, a testének a perzselő melege. Egyszerűen megbabonázott. Igaza volt El-nek teljesen belezúgtam  Közben még Harry-n elmélkedtem, megérkeztem a sulihoz. Az udvaron ott állt Elena és az osztálytársai. Oda mentem, és köszöntem neki.
- Szia El.
De Ő mit se hallva tovább ment. Rám sem nézett. Szóra se méltatott. Lelkiismeret furdalásom volt amiért nem hívtam fel, hogy jól vagyok és, hogy Harry-nél vagyok. Az az voltam. Így szomorúan bementem a suliba mert kezdődtek az óráim. Az első órám biosz volt. Leültem a helyemre és épp, hogy helyet foglaltam jött be a tanár.
- Na, akkor essünk neki. Jessie gyere. - kihívott felelni. Lassan kivánszorogtam. A tanár minden kérdésére válaszoltam.
- Rendben van, jelest adok most, de ezentúl figyelj az órákon. - én csak rábólintottam és vissza leültem a helyemre. Tudtam, hogy ezt a jelest Harry-nek és köszönhetem, hisz segített, ha nem is sokat, de segített
***
Az óráim után a  tornaterem felé vettem az irányt az osztályból kilépve. Közben Elenát kb százszor hívtam, de nem vette fel vagy pedig folyton kinyomta. Így elraktam a telefonomat. Beléptem a tornateremben  Jack még nem volt ott. Így megkönnyebbültem, hogy talán nem is jön. Beraktam egy CD-t a magnóba, és elindult egy jó kis pörgős zene.

 Én egyből elkezdtem rázni magamat. Felhangosítottam. Max hangerőre tekertem. A terem közepére mentem. Mozogni, rázni kezdtem magam. Beleadtam mindent. Közben hangosan énekeltem a számokat amik egymás után következtek. Tudtam, hogy társas táncolok, de az igazi énemet nem találtam meg benne. Sokkal jobban szeretek egyedül táncolni. Ráadásul sokkal jobban megy mint társsal. Csak táncoltam és az egész testemet ráztam. Kiadtam magamból a feszültséget. Ami El miatt volt bennem. Egyszer csak lehuppantam a földre és sírásban törtem ki. Üvöltve tenyérrel ütöttem a földet. Éreztem, hogy a tenyerem kezd szúrni, fájni. De nem foglalkoztam vele tovább csináltam. Közben a könnyeim patakokban folytak. Felemeltem a kezemet és megnéztem. Tiszta piros volt mindkettő tenyerem. Egyszer csak azt vettem észre, hogy valaki megfogott a két hónaljam alatt, és felhúzott a padlóról. Megfordultam és...

6 tetszik és 9 komi után hozom a 25. részt! :)